Ahogyan ezt egy másik írásomban is említettem, a hírolvasás, mint jelenség már több, mint háromszáz éve jelen van az emberiség életében. Egészen az 1600-as évekig az emberek nem olyan dolgokról tudtak, amik a közvetlen környezetükben történtek. Ez azért fontos, mert amint elkezdtek az emberek érdeklődni a tőlük távolabb is zajló események iránt, egy sokkal felvilágosultabb közeg alakult ki ezáltal. Nagyobb képet kaptak a világról, és tájékozottabbá váltak. Miután a hírek követése egy előnyös szokássá alakult át, egyúttal láthatóvá váltak a hátrányok is. Az újságok számára egyértelműen az volt az előnyös, ha minél többen olvassák a napilapjukat, ezért néha beleírtak olyan híreket is, amik kissé eltértek a valóságtól, ennek pedig az lett a következménye, hogy kialakultak az álhírek.
Mi az álhír?
Az álhír egy olyan jelenség, ami rendkívül megnehezíti a hiteles újságírást, emellett pedig az olvasó számára nehezebb kiszűrni, hogy mit lehet elhinni és mit nem. A hamis információkat nem feltétlen azért terjesztik, hogy bizonyos embereknek ebből előnyük származzon. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az internet által annyira sűrű az információáramlás, hogy nagyon nehéz kiszűrni bizonyos hírek valódiságát. A fiatalabb generációnak ez azért könnyebb, mert ők beleszülettek ebbe a modern világba, viszont az idősebb réteg között van, aki a mai napig tanulja az újabb eszközök használatát, és meg kell szoknia a felgyorsult világot.
Fontos hogy ellenőrizze hírforrásunkat
A tény ellenőrzése az egyik legfontosabb feladatunk mind egyénileg, mind társadalmilag. Az utóbbi időben nagyon sok szervezet vette fel a harcot a hamis információk terjedése ellen, több-kevesebb sikerrel. Vannak, akik kritizálják a megoldások hatékonyságát, és vannak a szkeptikusok, akik szerint maga a tényellenőrzés csak arra jó, hogy elmondhassák, hogy tettek valamit az álhírek ellen. Az álhíreket sajnos nem lehet betiltani, hiszen egy kézzel megfoghatatlan dolog, és a probléma gyökerét rendkívül nehéz megtalálni. A megoldás talán az új szabályok és törvények bevezetése lenne, illetve olyan tényellenőrző programokat hoztak létre, amik segítik kiszűrni, hogy mi a valós és mi a nem valós tényeken alapuló tájékoztatás. Ezeket a programokat különböző hírügynökségek irányítják. Egy másik módszer a szűrésre az maga az olvasói kör. Abban az esetben, ha valamelyik olvasó szemtanúja volt a megtörtént eseménynek, vagy esetleg több valós információt tud az adott hírrel kapcsolatban, azt jelezheti a híroldal szerkesztőjének, vagy az újságírónak, és ki tudják javítani a cikket, ez azonban szintén újabb álhírek terjesztéséhez vezethet.
A tényellenőrző weboldalakra,programokra és cégekre azért van hatalmas szükség, mert a híroldalak tartalma nem mindig politikától mentes. Számos véleményformáló és politikus kihasználja a közösségi média adta lehetőségeket, hisz már csak pár információ kihagyásával úgy lehet formálni egy cikket, hogy az az olvasókat/követőket adott irányba befolyásolja.
A hamis híreknek következményei vannak
Sajnos a hamis tájékoztatásnak olyan súlyos következményei lehetnek, ami utólag visszafordíthatatlanná válhat. Rengeteg újság úgy gyakorol hatást az emberekre, hogy egy-egy információt kiragad a szövegkörnyezetéből, ezzel manipulálva a közvéleményt. A helyzetet csak az tudja megnehezíteni, ha nem csak egy médium vagy híresség osztja meg ezeket a híreket, hanem több, így az emberek hamarabb elhiszik, amit olvasnak, hiszen több helyen is felbukkant már ugyanaz az információ.
Míg egyesek szerint ezek nem mérvadó problémák, és nem kell velük foglalkozni, én úgy gondolom, hogy nem elég hangsúlyozni a tények ellenőrzésének fontosságát. Nem szabad hagyni, hogy a hazugságokon alapuló hírek becsapják az embereket, vagy manipulálják az érzelmeiket, hiszen az egyre gyorsan terjedő álhírek által nagyon sok ember rossz irányba terelődik, és a hamis tények által cselekszik, vagy formál véleményt.