A nyomtatott média versengése a digitális publikációval szemben ma már természetesnek tűnik számunkra. Csakúgy, mint az internet megjelenése, az első nyomtatott, és sokszorosított kiadvány is a saját korában rendkívül nagy hatással volt a világra. A média világra, és az emberek életére is kihatott. Új szakmák jelentek meg, és több volt a munkalehetőség is. Míg régebben a kézzel készített kiadványok jelentették az emberek számára leginkább elérhető hírközlést, ezáltal ez volt az elterjedtebb, addig a mai világban már egyértelműen a digitális sajtó jelenti a legkényelmesebb eszközt a tömegtájékoztatásra.
Sokak szerint a papír alapú média megvásárlására nincs igény, pedig a nyomtatott sajtó olvasásának is megvan a maga varázsa, és bizonyos körökben inkább azt preferálják.
Először is: Beszéljünk a nyomtatásról
Magát a nyomtatást, mint sokszorosító eljárást már az ókori kínában feltalálták, de Európában csak a reneszánsz korában terjedt el. Ahogy fejlődött a világ, több különböző eljárás alakult ki, ilyen például a sík-, szita-, a mély- és a magasnyomtatás, ami a legősibb módszernek számít.
De mennyire hatott ki a környezetünkre a papír feltalálása, és a papíralapú újságok sokszorosítása?
A válasz: nagyon. Az ember, ahogy éli a hétköznapjait, hajlamos elfelejteni a tényt, hogy körülöttünk mindenhol papírok vannak. Nyomtatunk rá (könyvek, magazinok, újságok), levelet írunk, azon keresztül fizetjük be a csekkeket, a bevásárlólistát arra írjuk, a gyerekek erre rajzolnak, és az iskolában a papírlapokból álló füzetekből tanulnak. Térjünk ki egy kicsit arra, hogy maga a papír hogyan készül és milyen folyamatokon megy keresztül a gyártása. Először kivágják a fákat. 1 tonna papír előállításához nagyjából 16 darab fát vágnak ki, és 420 m³ vizet használnak fel, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy csak Magyarországot el tudják látni, több, mint 15 millió fát kell kivágni. Ezután feldarabolják a fát, előkészítik, feldolgozzák, pépesítik, őrlik, az adalékanyagokat hozzáadják, szitálják, préselik, majd szárítják, és végül a feldolgozó üzembe kerül, ott nyerik el a végleges formájukat. A papír gyártása tehát nem ökobarát, mert rengeteg fát kell kivágni, sok vizet igényel az előállítása, illetve az egyéb gyártási folyamatok is rengeteg energiát és más fontos adalékanyagot igényelnek.
És mennyire hat ki a környezetünkre a digitális média?
Habár úgy tűnik, hogy az internet és modernizáció szennyezi a környezetet, mégis a mai napig ezt tartják az egyik legjobb megoldásnak. A számítógépek, tabletek és okostelefonok előállítása valóban nem annyira ökobarát, hiszen az egyik legkörnyezetszennyezőbb létesítmények a gyárak, azonban hiába az eszköz, az internet viszont nagyon jó megoldás a szennyezés csökkentésére. Az internet egy számítógépes hálózat, amin keresztül a számítógépek kommunikálnak. Ez egy egész világot körülölelő rendszer, amely rendkívül megkönnyíti az emberek közötti interakciót. Miután megjelent az internet, robbanásszerű fejlődésnek indult. Ez a fajta gyors fejlődés az emberiség hatalmas előnyévé vált, hiszen globális információ-hozzáférést biztosít az emberek számára. Csak gondoljunk bele, hogy hány fa kivágására lenne szükség ahhoz, hogy ezt a megszámlálhatatlan mennyiségű információt papírra vessük. Már léteznek olyan megoldások, amik környezetbarát technológiát kínálnak, ezáltal csökkentve a nyersanyag igényt, illetve a károsanyag-kibocsátást. Ezekben a technológiákban olyan lehetőség rejlik, amelynek a segítségével az eddigi szennyező gyártási folyamatokat helyettesíteni tudják a zöldebb megoldásokkal.
A mi érdekünkben áll a digitális média használata
Szerencsére a tudomány olyan mértékben fejlődik, hogy képesek leszünk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat azáltal, hogy egyre több környezetkímélő módszereket alkalmazunk. Nem csak a nagyobb gyáraktól, vagy vezetőktől kell várni a megoldást, hanem mi magunk is tehetünk azért, hogy egy szebb és jobb jövőt teremtsünk az emberiség számára. A fenntarthatóság nem csak a mi érdekünk, hanem a következő generáció érdeke is.